Sokan úgy gondolják, hogy a kontrolling a nagyvállalatoké, ahol külön osztály figyeli a számokat. Pedig egy egyéni vállalkozásnál vagy egy néhány fős cégnél is sokat számít, ha a vezető látja, mi termel nyereséget, hol folyik el a pénz, és mire számíthat a következő hónapokban. A jó hír az, hogy ehhez nem kell drága rendszer. Az adatok nagy része már most is megvan, csak más célra használjuk őket.
Mi a különbség a könyvelés és a kontrolling között?
A könyvelés rögzíti, ami történt: a bevételeket, a költségeket, az adókat. A kontrolling ugyanezekre a számokra épít, de előre néz. Összeveti a tényeket a tervekkel, megmutatja az eltéréseket, és segít eldönteni, hol érdemes változtatni. Ehhez négyféle adatra van szükség.
1. Ami a könyvelésből már megvan
Ez a kontrolling alapja, és ehhez általában semmit nem kell külön gyűjteni.
- Bevételek és költségek havi bontásban: miből mennyi folyt be, és mire mennyi ment el.
- Bankszámla-egyenleg és pénzforgalom: mikor mennyi pénz áll rendelkezésre, és mikor várható nagyobb kifizetés.
- Kintlévőségek: melyik vevő mennyivel tartozik, és mióta.
- Tartozások: milyen szállítói számlák és adók járnak le a következő hetekben.
Ha a könyvelés rendezett, és a havi anyag határidőre feldolgozva, ezekből már egy egyszerű havi kimutatás is sokat elárul.
2. A költségek részletesebb bontása
A könyvelés a költségeket a számviteli szabályok szerint csoportosítja. A döntésekhez viszont más bontás kell.
- Fix és változó költségek: a bérleti díj vagy a könyvelési díj akkor is fizetendő, ha nincs megrendelés, az anyagköltség viszont a forgalommal együtt nő. Ebből számolható ki a fedezeti pont, vagyis az a bevétel, amelynél a vállalkozás már nem veszteséges.
- Költségek tevékenységenként vagy ügyfelenként: ha többféle szolgáltatást vagy terméket árul, érdemes látni, melyik mennyibe kerül, és melyik hozza a nyereséget.
3. A számok mögötti adatok
A pénzügyi számok megmutatják, mi történt, de azt nem, hogy miért. Ehhez néhány egyszerű működési adat kell, amelyet a legtöbb vállalkozás amúgy is nyilvántart valahol.
- Ledolgozott órák: kinek mennyi munkája van egy-egy megrendelésben vagy ügyfélben.
- Eladások száma és átlagára: nő vagy csökken a megrendelések száma, és érvényesül-e az áremelés.
- Ügyfelek száma: hány állandó és hány új ügyfél van, és mennyi bevétel jut egy ügyfélre.
- Alkalmazottaknál a bérköltség: megtérül-e egy munkatárs bére az általa termelt bevételből.
4. Egy terv, amihez viszonyítani lehet
A tényszámok önmagukban csak visszatekintésre jók. Akkor válnak igazán hasznossá, ha van mihez mérni őket.
- Éves terv havi bontásban: mennyi bevétellel és költséggel számol a vállalkozás. Nem kell tökéletesnek lennie, egy reális becslés is elég.
- Külső tényezők: az infláció, a kamatok vagy a beszerzési árak változása, amelyek miatt a terv módosításra szorulhat.
A havi terv–tény összevetésből időben kiderül, ha valami eltér a várttól, és még van idő beavatkozni.
Mennyi adat elég az induláshoz?
Nem kell mindent egyszerre gyűjteni. Egy kisvállalkozásnál három-négy jól megválasztott mutató többet ér egy táblázatnyi számnál. Kezdetnek általában elég a havi bevétel és költség a tervhez képest, a kintlévőségek és a várható pénzforgalom. A többi mutató akkor jön, amikor egy konkrét kérdésre kell válasz, például egy áremelés vagy egy új munkatárs felvétele előtt.
Összefoglaló
| Adat | Honnan származik? | Mire jó? |
|---|---|---|
| Bevételek, költségek, pénzforgalom | A könyvelésből | A nyereség és a likviditás követése |
| Fix és változó költségek | A könyvelés újracsoportosításából | Fedezeti pont, árazás |
| Ledolgozott órák, eladások, ügyfelek | A vállalkozás saját nyilvántartásaiból | A számok mögötti okok meglátása |
| Éves terv | A vezető becsléséből | Terv–tény összevetés, korai beavatkozás |
Ha segítség kell az induláshoz
Ha a könyvelést is én végzem, a kimutatások közvetlenül a könyvelési adatokból készülnek, külön adatgyűjtés nélkül. Ha a könyvelés máshol marad, együtt nézzük meg, milyen adatok állnak már rendelkezésre, és mi kell még melléjük. Bővebben a kontrollingról
A cikk a közzététel napján, 2026. november 22-én hatályban lévő jogszabályok alapján készült.
